fbpx

NAV XML

kisokos

Minden fontos információ egy helyen, amit tudni akartál a NAV kötelező adatszolgáltatásáról.

Kire vonatkozik a NAV kötelező adatszolgáltatása?

Kire vonatkozik a NAV kötelező adatszolgáltatása?

2020. július 1-jétől adatot kell szolgáltatni minden olyan számláról, és számlával egy tekintet alá eső okiratról, amit
– belföldi adóalany állít/bocsát ki,
– belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak,
– az Áfa tv. előírásai szerint belföldön teljesített ügyletről.

2021. január 1-től a NAV 3.0 bevezetésével kibővítik a jelentésre kötelezettek körét, amivel teljes körűvé válik a hazai számla adatszolgáltatás. Így már az összes kibocsátott számla beküldésre kerül majd, beleértve a magánszemélyek felé kibocsátott számlákat, közösségi és export ügyletekről kibocsátott számlákat is.

Szükség van-e a számla képére a könyveléshez?

Szükség van-e a számla képére a könyveléshez?

Mindenképpen szükség van, hiszen ha Vevő könyvelője az XML-ből dolgozik, akkor csupán az adatokat látja – ha nem kíváncsi a tételekre, csak az áfa összesítőkre – így nem kerül napvilágra, hogy nem a megfelelő összeg került könyvelésre. Ha nem kerül napvilágra, akkor vevő veszít akkor is ha az érték kisebb, mint a tételek összesen, vagy akkor is -, amikor ez egy áfa ellenőrzéskor derül ki, hogy több adót igényelt vissza, mint az indokolt lett volna, ha az összeg nagyobb, mint a tételek összege.

“Fontos hangsúlyozni, hogy hiba lenne a vevői oldalon kizárólag az adatszolgáltatás alapján teljes automatizmust kiépíteni az egészen az adó levonásáig. A számla az a hiteles dokumentum, amelyet az adózónak meg kell őriznie, és ez a tárgyi feltétele a levonási jog gyakorlásának. Tehát ha az adatszolgáltatás és a számla elválik egymástól, akkor a kettőt érdemes összevetni, de nem szükséges a számla rögzítését manuálisan elvégezni.”

Szükség van-e a számla képére a számla ellenőrzéséhez?

New Project (14) (2)

A rövid válasz: lehet.

Jobban kifejtve és támaszkodva az eddigi tapasztalatokra, sokban függ:
– az ellenőrző személyétől, 
– a cég számviteli politikájától (pl. vannak számlák amik EDI-on keresztül érkeznek,
így biztosan nincs eredeti számlakép csak generált)
, 
– jelen törvényi lehetőségektől
.

Mivel nincs széles körben elterjedt egzakt válasz, melyben mindenki egyet értene, mi azt mondjuk és tapasztaljuk, hogy ha a számla képe megvan, akkor legyen elérhető. Semmiképp se csak kizárólag a NAV XML-re hagyatkozzunk, mert érhetnek meglepetések. Egyszerűbb a számlaképeket tárolni és előhívni, mint magyarázkodni. Még évek kellenek hozzá, hogy a számla a köztudatban egy XML fájl legyen analóg képi adathordozó nélkül.

 

Szükség van-e a számla képére a számlabefogadásához?

Szükség van-e a számla képére a számla befogadásához?

New Project (14) (3)

Ez szintén vitás terület.

Jelenleg a könyvelők nagy része onnan tudja, hogy a számlát befogadta az ügyfele, hogy azt valamilyen csatornán megkapta. Hívjuk ezt ráutaló magatartásnak. Ha kép nélkül pl. a NAV XML-ből akar egy könyvelő könyvelni, akkor ezt az aktust megelőzi, kihagyja, hiszen minden elérhető számla már letöltésre kerül, mielőtt azt a cégvezető/engedélyező látta volna és tovább adta volna neki. Ha a számla kép a régi módon jön, akkor az alábbi feladatokat kell minden számlánál egyenként megcsinálni.

A fenti folyamaton kívül további kérdés, hogy a számlák képe, ha nem is szükséges a könyvelő számodra, akkor mit tesz velük, mit mond az ügyfélnek, mit csináljon vele?  Vagy épp hogyan fog alakulni a cégen belüli iktatás, hisz a számlák folyamatosan érkeznek be, azokat át kell venni, iktatni kell, ki kell utalványozni engedélyezésre, stb. 
Igen, ez a kérdés, még több kérdést vet fel, amire igazából a gyakorlat adja meg a választ.
Mi azt javasoljuk, hogy a könyvelők használják a számla képét is.

 

Szükség van-e a számla képére a számla archiválásához?

New Project (14) (4)

A NAV XML 3.0-val válik majd elérhetővé az, hogy a számla kép nélkül is archiválható legyen a tömegek számára is. Ez azt jelenti, ha a számla kibocsátó a NAV XML 3.0 használatakor kijelenti (becsekkolja az XML-ben), hogy az adott számla minden olyan adatot tartalmaz, ami szükséges, akkor a számlához nem kell képi információ mert a NAV aláírja az XML-t. Azonban a tárolásról még mindig a feleknek kell majd gondoskodnia, tehát ez egyfajta archiválási feladat, amit így nem lehet megúszni. Egy XML-nek kisebb, mint egy képnek, de önmagában az archiválást nem úsztuk meg.

Jelenleg az archiválási rendelet szerint kell eljárni a papír alapú számlák esetén és ebben nincs érdemi változás. Azonban a leggyakoribb kérdés, hogy a PDF számlákkal (amiken nincs e-aláírás és időbélyeg). Mi azt javasoljuk, hogy a számlákat tárold el és őrizd  meg legalább két helyen, illetve egyeztess szakértővel az adatvédelmi szabályzatról, hogy ez a tárolási mód abban a dokumentumban szerepeljen.

Ami biztos, az elektronikus úton kiállított számla minden másolata eredetinek minősül.  Azt tudtad, hogy a PDF számlaképről lehet egy egyedi és megismételhetetlen úgynevezett HASH kódot generálni? Ez biztosítja, a fenti állítást, tehát, hogy az adatok nem módosultak, vagy ha igen az azonnal kiderül a HASH visszafejtésekor. 

Kell-e adatot szolgáltatni külföldre történő számlázáskor a NAV felé?

Kell-e adatot szolgáltatni külföldre történő számlázáskor a NAV felé?

2021. január 1., azaz a NAV 3.0 bevezetése után már igen.

 

Kell-e adatot szolgáltatni magánszemély részére kiállított számlánál?

Kell-e adatot szolgáltatni magánszemély részére kiállított számlánál?

Igen, de meg kell jelölni, hogy a számla magánszemély részére lett kiállítva.
Ez esetben a GDPR szabálya alá eső adatok nem kerülhetnek be az XML-be.

 

Hogyan kell megoldani a kézi számlák adatszolgáltatását?

Hogyan kell megoldani a kézi számlák adatszolgáltatását?

Ha az adóalany a számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot nyomtatvány alkalmazásával állítja ki (úgynevezett kézi számlát állít ki), a bizonylat adatait az Online Számla rendszer erre kialakított felületén kell manuálisan rögzítenie. Erre 5 napja van a számla kiállítójának.

 

Érdemes-e teljesen elhagyni a kézi számlát és átállni számlázó programmal történő számlázásra?

Érdemes-e teljesen elhagyni a kézi számlát és átállni számlázó programmal történő számlázásra?

2021. január 1-től a NAV online számla séma szerinti XML is számlának tekinthető, abban az esetben, ha az adóalany nyilatkozik az adatszolgáltatásban, hogy elektronikus számla kerül beküldésre. Ilyen esetben a cégnek a számla teljes adattartalmát meg kell adnia, nem elég csak az áfatörvény szerinti kötelező adatokat. Ennek hiányában partnerei nem tudják majd
e-számlaként kezelni és megfelelően feldolgozni a kibocsátott számla XML-t.
A magánszemélyek felé kibocsátott számlákat nem lehet az XML alapú e-számlával helyettesíteni, mert a szabályozás szerint személyes adatok nem emelhetőek be az XML állományba.

 

Milyen formában kell adatot szolgáltatni? Mi az az XML?

Milyen formában kell adatot szolgáltatni? Mi az az XML?

A 2018-ban bevezetett NAV kötelező adatszolgáltatáshoz a számlázóprogramok XML formátumban tudják a számlaadatot beküldeni.
Az XML egy formázás nélküli, szöveges dokumentum, amelyet programokkal könnyen és automatikusan fel lehet dolgozni. A gépi feldolgozást segíti, hogy az XML-dokumentum szerkezete és felépítése kötött, annak szabályait a NAV rendeletben határozza meg.

Miben változik a beküldés folyamata a 3.0-nál a 2.0-hoz képest?

Miben változik a beküldés folyamata a 3.0-nál a 2.0-hoz képest?

A 3.0 szerkezet teljesen új, egyéb felhasználásra is alkalmasan lett kialakítva. Ki vannak emelve (common és basic) „névterek”. A fejlesztőktől kapott információink szerint a két névtér már most beépült egyéb rendszerekbe.

Ez egy olyan állományt jelent, amely szabályokat ír le az XML elemeire. A névterek adják meg az XML kötött szerkezetét, az adatot feldolgozónak ez teszi lehetővé a beolvasott XML hiba mentes értelmezését. A névterek jelentik az XML ontológiáját.

Minden 2021. január 1. után kiállított számla lekérhető a NAV-tól?

New Project (16)
Abban az esetben kérhető le egy számla, ha a kiállítója azt a kötelezettségének megfelelően feltöltötte, valamint a számla befogadója (vevő) nem magánszemély. 

Milyen esetekben nem kérhető le a NAV-tól egy 2021. január 1. után kiállított számla?

New Project (17)
  1. – Ha a lekérdezőnek ehhez nincs meg a jogosultsága (technikai felhasználó joga)
.
  2. – Ha a vevő magánszemély
.
  3. – Ha a számla adata nem lett a NAV rendszerébe feltöltve
.
  4. – Ha a számla fel lett töltve, de annak értékelése a NAV rendszerében még nem történt meg.


Mi történik abban az esetben, ha eltérés van a számla képe és az XML adata között és, az XML a helyes?

New Project (18)

2021. január 1. előtt feltöltött számlák adatainál:

A NAV rendszeréből kiolvasott számlák adattartalma rendelet szerint nem térhet el a számla nyomtatott, vagy elektronikus formában vizualizált tartalmától. Ez nem azt jelenti, hogy az nem fog eltérni, legfeljebb annyi biztos, hogy többnyire nem tér el a kettő. Azonban, ha eltér, akkor jogi relevanciája a számla vizuálisan is olvasható tartalmának van.

2021. január 1. után feltöltött számlák adatainál:

A NAV 3.0 bevezetett egy új indikátort, amely arról tesz nyilatkozatot, hogy a számla képi releváns adattartalma, valamint a NAV online rendszerében tárolt adat minden részletében egyezik, a számla képen nincs többletinformáció. Ez esetben az így feltöltött számlát a NAV által előírt hash algoritmussal képzett un. lenyomattal kell ellátni. Az így beküldött számla jogi értelemben teljes értékű elektronikus számla, aminek archiválását azonban a NAV nem vállalja. Amennyiben az indikátor ezt nem biztosítja, akkor a számlára és annak képi megfelelőjére vonatkozó összefüggés az egyes pont szerint értelmezhető.

Fontos, hogy ne csak naponta egyszer töltsünk le adatot a NAV szerveréről?

Milyen szankcióval jár a kötelező adatszolgáltatás hiánya?

New Project (15)

Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírság szabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének (500 ezer forint) szorzata. Ami azonban nem közvetlenül az XML-hez tartozik, de mostantól azzal szorosan összefügg, az a bevallás M lapja. Ezt elválik a számlakibocsátótól, de 2020.07.01 óta az online számla feltöltés ellenoldala.

Amit feltöltöttek, azt a befogadó oldalon jelenteni is kell, természetesen csak akkor, ha a számlával kapcsolatban a számlabefogadó adólevonási jogot gyakorolt. Ha ez nem következik be, akkor ennek mulasztási bírsága is akár 500 ezer forint is lehet  számlánként.

Tartalomjegyzék

Legyél te is társszerkesztőnk!
Ha valamelyik témával kapcsolatban van tapasztalatod, írd meg nekünk!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A lehető legjobb felhasználói élmény biztosítása, valamit az oldal magas színvonalú működése érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A sütikről és azok felhasználásának módjáról az Adatkezelési tájékoztatónkban részletesen is olvashatsz. Az "Elfogadom" gombra kattintva engedélyezheted, hogy a sütiket a Te számítógéped is használja, mellyel egyben biztosíthatod, hogy az oldal minden funkcióját maximálisan kihasználhasd. Ha egyetértessz ezzel, kérjük kattints az "Elfogadom" gombra.

Bezárás